A képeken kívül egy rövid kis beszámoló az útról:
Hogyan is jutottam Portóba? Gyuri konferenciára ment, mely vasárnapig tartott. Bendegúzzal hétfőn repültünk utána. A másik 4 gyerek a nagyszülőknél volt (megosztva) az 1 hét alatt. Köszönet nekik a felügyeletért.
Bendegúz nagyon jól viselkedett a repülőn, csak a Frankfurttól Portóig tartó szakasz tűnt kétszer olyan hoszzúnak. Addigra már kialudta magát, így végig nyüzsgött az ölemben. A csúcs az étkezés volt, mikor fél kézzel próbáltam távol tartani a forró ételtől, és attól, hogy mindazt a mellettünk ülő (kissé morcos) idős amerikai hölgy ölébe öntse, vagy beletörölje a csokis kezét. A stewardesek nem voltak túl segítőkészek, egy nedves törlőt is negyed óra után sikerült kérnem. Én csak abban reménykedtem, hogy mindjárt 4 óra és leszállunk. Már el is múlt, alattunk még mindig csak a nagy kék víz. Fél 5-kor feladtam, hogy meglátom hamarosan a partot. Negyed óra múlva elaludt, majd hamarosan leszállt a gépünk. Kiderült Portóban még tényleg csak 4 óra van. Sebaj, gondoltam, visszafelé már ketten leszünk 1 gyerekre. Nem részletezem, de Bendegúz kettőnket is lefárasztott a hazaértünk.Egyébként a Portói nyaralás alatt tündéri, türelmes gyerek volt, egész nap jókedvűen jött velünk a különböző utakra.
Az első két nap egy másik házaspárral (akik szintén a konferencia után maradtak ott) közösen bérelt autóval Portó környékét járuk be. Első nap Északra másnap Délre vettük az irányt. A következő napokon pedig Portóban barangoltunk. Minden nap délelőtt kávéztunk valahol (a szállodai reggeli kávé iszonyatos volt), minden város tele volt kisebb-nagyobb kávézókkal, ahol kivétel nélkül nagyon finom (és olcsó) kávét kaptunk. Esténként pedig finom tengeri herkentyűket, halakat ettünk a szintén rengeteg kis étterem valamelyikében. Én egy délután még a csigát is megkóstoltam, de sajnos lefényképezni elfelejtettem.
Általános benyomásunk volt Portóról, hogy koszos. A város tele van állatokkal (kutyák, macskák, sirályok, galambok), melyek piszkai mindenhol ott vannak. Bendegúznak nem találtunk egy zöld parkot, játszóteret, ahol nyugodtan ki mertük volna tenni a kocsiból. Egyik reggel a szálloda ablakából arra lettem figyelmes, hogy egy hölgy 2 emelet magasból véres húscafatokat dobál a macskáknak le. Fotó is készült róla. A házak elhanyagoltak, néhány mintha a középkor óta állna elárvulva. Megpróbáltam visszaadni a képekkel, de minden sokkal szebben néz ki fotózva. A környékbeli városkák sokkal tisztábbnak tűntek.
És végül a képekhez még egy kis információ. Portugáli építészeti jellemzője a kék-fehér festett csempékkel (un. azujelo) borított házfal. Nagyon tetszettek, egyedi hangulatot adtak a házaknak.
Bendegúz nagyon jól viselkedett a repülőn, csak a Frankfurttól Portóig tartó szakasz tűnt kétszer olyan hoszzúnak. Addigra már kialudta magát, így végig nyüzsgött az ölemben. A csúcs az étkezés volt, mikor fél kézzel próbáltam távol tartani a forró ételtől, és attól, hogy mindazt a mellettünk ülő (kissé morcos) idős amerikai hölgy ölébe öntse, vagy beletörölje a csokis kezét. A stewardesek nem voltak túl segítőkészek, egy nedves törlőt is negyed óra után sikerült kérnem. Én csak abban reménykedtem, hogy mindjárt 4 óra és leszállunk. Már el is múlt, alattunk még mindig csak a nagy kék víz. Fél 5-kor feladtam, hogy meglátom hamarosan a partot. Negyed óra múlva elaludt, majd hamarosan leszállt a gépünk. Kiderült Portóban még tényleg csak 4 óra van. Sebaj, gondoltam, visszafelé már ketten leszünk 1 gyerekre. Nem részletezem, de Bendegúz kettőnket is lefárasztott a hazaértünk.Egyébként a Portói nyaralás alatt tündéri, türelmes gyerek volt, egész nap jókedvűen jött velünk a különböző utakra.
Az első két nap egy másik házaspárral (akik szintén a konferencia után maradtak ott) közösen bérelt autóval Portó környékét járuk be. Első nap Északra másnap Délre vettük az irányt. A következő napokon pedig Portóban barangoltunk. Minden nap délelőtt kávéztunk valahol (a szállodai reggeli kávé iszonyatos volt), minden város tele volt kisebb-nagyobb kávézókkal, ahol kivétel nélkül nagyon finom (és olcsó) kávét kaptunk. Esténként pedig finom tengeri herkentyűket, halakat ettünk a szintén rengeteg kis étterem valamelyikében. Én egy délután még a csigát is megkóstoltam, de sajnos lefényképezni elfelejtettem.
Általános benyomásunk volt Portóról, hogy koszos. A város tele van állatokkal (kutyák, macskák, sirályok, galambok), melyek piszkai mindenhol ott vannak. Bendegúznak nem találtunk egy zöld parkot, játszóteret, ahol nyugodtan ki mertük volna tenni a kocsiból. Egyik reggel a szálloda ablakából arra lettem figyelmes, hogy egy hölgy 2 emelet magasból véres húscafatokat dobál a macskáknak le. Fotó is készült róla. A házak elhanyagoltak, néhány mintha a középkor óta állna elárvulva. Megpróbáltam visszaadni a képekkel, de minden sokkal szebben néz ki fotózva. A környékbeli városkák sokkal tisztábbnak tűntek.
És végül a képekhez még egy kis információ. Portugáli építészeti jellemzője a kék-fehér festett csempékkel (un. azujelo) borított házfal. Nagyon tetszettek, egyedi hangulatot adtak a házaknak.
4 megjegyzés:
Ez a videó is fantasztikus lett! Nagyon szép helyen jártatok! Látom, a picúrnak is tetszett...
Húú, állati jó hely lehetett... lehet belőle sok szép oldalt csinálni majd :D Jó, hogy a picinek is tetszett :-)) Fúú, a repülőút azért nem lehetett semmi!! :O
Ez is nagyon jó volt zeneileg és képügyileg is.:)) És köszi a múltkori választ!!
Köszi a beszámolót! Jó lett ez a videó, a zene különösen hangulatos!
Van anyag rendesen az őszi-téli időszakra, majd figyelem az oldalaidat.
Megjegyzés küldése